Castiel 11. epizód

Kérlek, csak saját felelősségre olvasd ezt a bejegyzést, ha önállóan szeretnél továbbhaladni a játékban!

Micsoda lelkesedés... Attól vagy ilyen boldog, hogy velem töltheted a napot?
A. Azt hiszed?
B. Dehogy...
C. Örülök neki, az biztos!

Tényleg? Hát... Nekem is tetszik a dolog! De aztán ne akadályozz az előrehaladásban!
Nem foglak!

Akkor megyünk...?
Igen, menjünk!


Leülsz mellém, vagy békén hagysz egy kicsit?
A. Nem akarlak békén hagyni!
B. Inkább a csajokkal leszek, szia!

Számítottam rá... Na, gyere!
Jövök! (Leültünk a busz végében.)

Amúgy miért akartál velem indulni?
A. Mert senki más nem akart...
B. Vannak még ilyen idióta kérdéseid?


Lázadók vagyunk ma?
A. Mindig is ilyen voltam, ha tudni szeretnéd!
B. Valld be, hogy hülyeség volt ilyet kérdezni!


Tudom. Ez az egyetlen dolog, amit bírok benned!
Pedig más jó tulajdonságaim is vannak! Nem az én hibám, ha még nem hagytad, hogy megmutassam!


Tényleg? Ez jó alkalom, hogy megmutasd a nagyszerű tájékozódási képességedet!
Mi ez a mosoly? Azt hiszed, nem tudok jól tájékozódni?

Még soha senkit nem láttam annyit oda-vissza mászkálni a gimiben, mint téged!
(Csak mert mindig mindenki eltűnik, amikor épp meg kellene keresnem!)


Ne vágj ilyen képet! Megajándékozlak karácsonyra a gimi tervrajzával. Az majd segít!
Micsoda figyelmesség...


A. Amúgy... Te megkértél volna, hogy induljak veled, ha én nem teszem meg?
B. Amúgy... Volt már komoly kapcsolatod?
Mindkettő semleges.

Tessék?
A. Semmi...
B. Volt már komoly kapcsolatod?


Foglalkozz a magad dolgával! Viccelődni lehet, de nem beszélek veled komolyan ilyen dolgokról!

(Azt hiszem, sikerült felbosszantanom...)

Király!
Király? Az erdőről beszélsz?

Igen, elég nagynak tűnik. Van esélye, hogy elveszítselek!
Arra ne számíts!

Innen indul a verseny?
Gondolom...
A. Mondd... Nincs kedved távolabb körülnézni?
B. (Nem mondok mást.)
Mindegy, melyiket választod, semlegesek.


Áttértél a sötét oldalra, Réka? Szép...

Akkor, megyünk?

Most az egyszer inkább felelősségtudóak leszünk, és megvárjuk, hogy megjelenjen az igazgatónő.
Nem vagy jófej...


...
Van valami baj?


Elvesztettem a térképet...
Komolyan mondod?

...
Ne vágj ilyen képet, tényleg mindenkivel megesik!

Itt van egy olyan választós, miután elvesztik a térképet, ahol a B a jó válasz.

Igaz, nincs is szükségünk a térképre. Egy szempillantás alatt megtaláljuk az utat!
(Oh, úgy látom, újra jó kedve van!)


Ez nem volt túl jó ötlet...
Nem baj... Most mit csinálunk?

Maradjunk itt! Semmi értelme, hogy körbe-körbe mászkáljunk. Ha keresnek, úgyis megtalálnak itt.
A. Csak nem maradunk itt semmit csinálni! És ha nem is keresnek minket?
B. Lehet, hogy igazad van, de...

Fogd!
(Hozzámvágta a pulcsiját.)

Vedd fel, különben még megfázol! Aztán pedig ülj le ahhoz a fához!
A. Oké... (Úgy beszél velem, mint a kutyájával, én meg szót fogadok... Teljesen hülye vagyok...)
B. Micsoda?! Ne gondold, hogy azt teszem, amit mondasz nekem! (Visszadobom a pulcsiját.)


Nagyon béna ez az erdei kirándulás. Egész nap csak mászkálunk. Tisztára elfáradtam.
(Azt hittem, leül mellém, ehelyett hanyatt feküdt, és rátette a fejét a térdemre.)




~*~ Réka ~*~